Fenntarthatósági kutatás

Előzmények

„A Dunakanyar régió fenntarthatósági stratégiájának kialakítását támogató kutatások” című projektünkben szakértőkkel közösen kezdtük meg egy térségi stratégia előkészítését. A kérdőíves felméréssel ehhez, valamint az önkormányzatok és helyi közösségek döntéseihez gyűjtöttünk adatokat. A kutatáshoz nem vettünk igénybe pályázati támogatást.

A környezeti kérdések mellett a háztáji gazdálkodásra és a rövid ellátási láncokkal kapcsolatos véleményekre is rákérdeztünk. Utóbbiakban a termék kevés közvetítőn keresztül jut el a termelőtől a vásárlóig.

Verőce, Magyarkút, Kismaros, Kismaros-Börzsönyliget, Szokolya, Nagymaros, Kóspallag, Zebegény, Márianosztra és Szob lakóit kerestük meg. A felhívást az egyesület, az önkormányzatok és helyi civil szervezetek online felületein, valamint települési Facebook-oldalakon osztottuk meg. A kérdőívet a hivatkozás birtokában bárki kitölthette.

A felmérés nem reprezentatív. A kitöltők önként jelentkeztek, és összetételük eltért a térség lakosságáétól. Az eredmények a válaszadók véleményét mutatják; nem általánosíthatók a Dunakanyar teljes lakosságára.

A kérdőív az egyesület előzetes írásbeli engedélyével használható fel.

Alapadatok

A kérdőívet összesen 492 fő töltötte ki. A kitöltők jellemzői:

• Többségük 31–55 éves volt (70,7%).
• Mintegy kétharmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezett: 63,8%-uk főiskolai vagy egyetemi diplomával, 3,5%-uk tudományos fokozattal.
• Legtöbben nagymarosi (159 fő), zebegényi (80 fő), verőcei (71 fő), kismarosi (68 fő) és szokolyai (38 fő) lakosok voltak.

A Dunakanyar legfontosabb környezeti értékei

Mi a Dunakanyar három legfontosabb környezeti értéke?

A két leggyakrabban választott érték „a hegyek, erdők, mezők élővilága” (78,3%) és „a Duna folyó és annak ártéri élővilága” (77,4%) volt. Ezeket „a pihenésre, sportolásra alkalmas erdők, hegyek, kerékpár- és túrautak” (58,7%), valamint a „tiszta, jó minőségű levegő” (48%) követte.

A válaszokban a természetközeliség és a szabadtéri kikapcsolódás kapta a legnagyobb hangsúlyt. A falusias, mezőgazdasági jelleg jóval ritkábban jelent meg (4%). A vadászturizmust is kevesen emelték ki, miközben az élővilágot a térség legfontosabb értékei közé sorolták.

Klímaváltozás

Klímaváltozás. Téged foglalkoztat ez a kérdés?

A kitöltők 89%-át foglalkoztatja valamilyen mértékben a klímaváltozás.

• Több mint kétharmaduk (69,8%) azt jelezte, hogy a mindennapokban is tesz a klímaváltozás mérsékléséért.
• Összesen mintegy 9%-uk nem hitt a klímaváltozásban (3,3%), vagy távoli, nehezen megfogható fenyegetésnek tartotta (5,9%).
• A válaszadók 21%-a stresszről, szorongásról számolt be a klímaváltozással kapcsolatban. A kutatási összefoglaló ezt a csoportot nevezte klímaszorongónak.

Mi aggaszt a legjobban a klímaváltozással kapcsolatban?

A válaszadókat leginkább a következő nemzedékek életkilátásai (76,3%) és a szélsőséges időjárás mindennapi következményei (73,6%) aggasztották. Sokan jelölték meg az aszály okozta vízhiányt (64%) és a növény- és állatfajok pusztulását is (62,4%).

Kevesebben jelölték meg az ivóvíz természeti katasztrófák miatti szennyeződését (58,6%), az élhetetlenné váló területekről induló tömeges migrációt (43,8%) és az általános élelmiszerhiányt (40,7%). A járványokat, erdőtüzeket, a közösségek szétesését, a tengerszint emelkedését és a kitermelési nehézségek okozta nyersanyaghiányt egyenként nagyjából a válaszadók negyede említette.

Veszélyforrások 10 év múlva a saját településen

Szerinted az alábbi veszélyforrások mennyire érinthetik majd 10 év múlva azt a települést, ahol most élsz?

A válaszadók 2022-ben a következő tíz év helyi kockázatait értékelték. A leggyakrabban jelzett veszélyek közül több a vízhez kapcsolódott:

• A szélsőséges időjárás következményeit 68,7%, a heves esőzések utáni villámárvizeket 59,8% tartotta jelentős helyi veszélynek.
• A vízszennyezést 58,9%, a szélsőséges dunai árvizeket 57,3% emelte ki.
• A talajszennyezés szintén sokakat foglalkoztatott (58,9%).
• Ritkábban említették a tömeges migrációt (28,9%), a nyersanyaghiányt (25,6%), az élelmiszerhiányt (23,8%), az állatok kihalását (31%) és az erdőtüzeket (31,3%).

Kinek a felelőssége tenni a fenntarthatóbb jövőért?

Mit gondolsz, kinek a felelőssége tenni a Dunakanyar fenntarthatóbb jövője érdekében?

A „mindenkinek a fent felsoroltak közül” választ 61,8% jelölte meg. Az egyének felelősségét mintegy 56%, az önkormányzatokét 53,7%, a kormányzatét nagyjából a válaszadók fele emelte ki. Ezek külön válaszlehetőségek voltak; az arányok nem kizárólagos felelősséget jelentenek.

A vállalatokat és a helyi, országos vagy nemzetközi környezetvédelmi civil szervezeteket kisebb arányban nevezték meg.

Egyéni cselekvések

Mennyire igazak rád az alábbi állítások?

Az összefoglaló szerint az alábbi szokásokat legalább 80% tartotta magára inkább vagy teljes mértékben jellemzőnek. A felsorolásban a „teljes mértékben” és — ahol szerepel — az „inkább” válaszok arányát külön közöljük:

• Szelektíven gyűjtöm a hulladékot (71,7% „teljes mértékben jellemző rám”, 18,4% „inkább jellemző rám”).
• Már nemcsak 60 fokon mosok (77,6% „teljes mértékben jellemző rám”).
• Figyelek a víztakarékosságra (51,7% „teljes mértékben jellemző rám”, 33,1% „inkább jellemző rám”).
• Kikapcsolom az irodai számítógépet/laptopot, mikor hazamegyek (66,2% „teljes mértékben jellemző rám”, 16,5% „inkább jellemző rám”).
• Új elektromos eszköz vásárlásánál energiatakarékos verziót választok (65,5% „teljes mértékben jellemző rám”, 21,8% „inkább jellemző rám”).
• Ha valami elromlik, megjavítom/javíttatom, és nem feltétlenül újat veszek (63,9% „teljes mértékben jellemző rám”, 24,4% „inkább jellemző rám”).
• Mindig van nálam többször használatos bevásárlótáska, vászontáska, zöldség-gyümölcsháló (64,4% „teljes mértékben jellemző rám”, 21,6% „inkább jellemző rám”).

A megújuló energiát hasznosító megoldások, illetve az elektromos és hidrogénüzemű autók használata kevésbé volt elterjedt. Az összefoglaló lehetséges okként említette a magas beruházási költségeket és a támogatások korlátozott elérhetőségét; ezeket azonban a felmérés nem igazolta ok-okozati összefüggésként. A kerékpáros közlekedés és a vásárlások visszafogása is ritkábban jelent meg a felsorolt szokásoknál.

Környezettudatos megoldások a településen

Milyen környezettudatos eszközöket, megoldásokat látnál megvalósíthatónak a településen, ahol élsz?

Az alábbi hat megoldást választották a legtöbben:

• Megújuló energia használata (földhő, napenergia, geotermia stb.) a közintézményekben (74,7%).
• A vegyszeres megoldások helyett biológiai szúnyoggyérítésre való teljes átállás (68,8%).
• Tudatos tájépítészet — tájolás, klímatudatos növénytelepítésre és anyaghasználatra törekvés, helyi rendeletekben történő ilyen jellegű javaslatok megfogalmazása (66,1%).
• Vegyszermentes (vagy bio) zöldség/gyümölcstermesztés népszerűsítése és a vegyszermentes termelésre való átállás támogatása a helyi termelők, gazdák, kiskert-tulajdonosok körében (64,5%).
• Helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonása az oktatásba (63,9%).
• Mezőgazdasági területek védelme a lakócélú ingatlanspekulációktól (zsugorodó vagy megszűnő helyi termelés veszélye) (62,6%).

Veszélyek a Dunakanyar térségében

Az alábbi szempontok mennyire jelentenek veszélyt a jövőben a Dunakanyar térségében?

A megkérdezettek az alábbi négy veszélyt emelték ki leggyakrabban:

• a szemétégetéssel járó légszennyezés (87,4%);
• az autós közlekedés túlzott mértéke miatti lég- és zajszennyezés (86,5%);
• a Dunakanyart elárasztó tömegturizmus környezetromboló, valamint a helyi közösségek mindennapi életét és a helyi infrastruktúrát túlterhelő hatása (84,2%);
• a motorcsónakok és jetskik nyári használatával járó víz- és zajszennyezés (82,8%).

Az őshonos fajok kihalását (63,3%) és a rendkívüli szárazság miatti erdőtüzeket (54,5%) ezeknél kevesebben jelölték meg, de így is mindkét kockázatot a válaszadók több mint fele tartotta aggasztónak.

Háztáji gazdálkodás

A megkérdezettek 84,3%-a termesztett valamilyen haszonnövényt. Az állattartásról szóló táblázat az összes megjelölt válasz arányát mutatja: ezek 81,4%-a a „nem tartok haszonállatot” válasz volt. A szárnyastartás az említések 11%-át adta; juhot, kecskét, lovat és nyulat is említettek, egyenként 2% körüli arányban.

Mivel több állatfajt is meg lehetett jelölni, ezek az arányok nem azonosak az állattartó emberek arányával.

Teljes összefoglaló

Kérdésed van a kutatásról, vagy részt vennél egy következő felmérésben? Írj a [email protected] címre.