Hogyan élhetünk, építkezhetünk és kapcsolódhatunk ki a Dunakanyarban úgy, hogy közben megőrizzük a táj természeti értékeit? Az Összhang projektben erre keresünk gyakorlati válaszokat, és a „ne okozz kárt” elvét tesszük kézzelfoghatóvá a mindennapi tájhasználatban.
Miről szól az Összhang?
A természeti értékek sérülése sokszor nem szándékos károkozásból, hanem információhiányból és megszokásokból ered. Egy építkezés vagy kertrendezés során eltűnhet az őshonos növényzet, tájidegen fajok kerülhetnek a helyére, a túlzott burkolás pedig megváltoztathatja a helyi vízháztartást. A parton és az erdőben a szabálytalan gépjárműhasználat, a tűzrakás, a hulladék és a zajterhelés veszélyeztetheti az érzékeny élőhelyeket. A népszerű túraútvonalak túlhasználata taposással, erózióval és hulladékterheléssel jár, a vízi rekreáció — például a motorcsónak-használat és a zaj — szintén konfliktusba kerülhet a természetvédelmi célokkal.
Abból indulunk ki, hogy a védett területek kijelölése és a szabályozás önmagában nem elég: szükség van egy olyan helyi szemléletre is, amelyben a természettel való együttélés tudása a mindennapi döntések részévé válik.
Mit csinálunk?
Három irányban készítünk közérthető útmutatókat, információs táblákat, kampányokat és közösségi programokat:
- Összhang Otthon: őshonos növényzet, természetbarát kert, inváziós fajok visszaszorítása, vízmegtartás, talajvédelem, kíméletes építkezés és telekhasználat. Eredménye lakossági útmutató, workshopok és bemutatóhelyszínek lesznek.
- Összhang a Dunával: felelős vízpart-használat, vízi rekreáció, zaj- és hulladékcsökkentés, a parti élőhelyek védelme — Duna-parti kampánnyal és szemléletformáló eseményekkel.
- Összhang az erdei élőhelyekkel: kíméletes túrázás, kempingezés és tűzrakás, a védett területek terhelésének csökkentése — látogatói etikettel, kampánnyal és terepi akciókkal.
Mindezt egy közös alapra fűzzük fel: készül az Összhang-alapelvek gyűjteménye, egy 8–10 pontos Dunakanyar Do No Harm kódex, amely egyszerű, betartható szabályokba sűríti a természetkímélő tájhasználatot.
A szakmai hátteret a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adja, a helyi közösségek elérésében a MARÉK-kal, a közterületi és települési kérdésekben pedig Nagymaros Önkormányzatával működünk együtt.
Kinek szól?
Az itt élőknek és az újonnan beköltözőknek — például őshonos növényzettel, természetbarát kerttel, vízmegtartással és az inváziós fajok felismerésével kapcsolatos témákban. A kirándulóknak és turistáknak — hulladék, zaj, parkolás és behajtás, tűzrakás, kempingezés, vízpart- és erdőhasználat kérdéseiben. És a helyi turisztikai szolgáltatóknak, akik a vendégeiken keresztül sokakat elérnek.
Hova szeretnénk eljutni?
Első lépésben elkészül a koncepció és az arculat, feltérképezzük a legjellemzőbb ember–természet konfliktusokat, és megjelennek az első lakossági és látogatói útmutatók. Ezt követik a workshopok, a terepi bemutatók és az információs táblák kihelyezése.
Hosszabb távon Nagymaroson túl Zebegényre, Kismarosra, Verőcére és más térségi településekre is szeretnénk kiterjeszteni a programot, hogy az Összhang Dunakanyar-szintű, közös szemléletté váljon. A modell később más, jelentős lakossági és turisztikai nyomásnak kitett természetközeli térségekben is adaptálható.
Hogyan csatlakozhatsz?
Ha lakossági workshopot vagy terepi programot szerveznél, ha a kerteddel vagy telkeddel kapcsolatban kérdeznél, vagy ha szolgáltatóként, önkéntesként kapcsolódnál be, írj nekünk. Az útmutatók véleményezésében és a helyszíni programok szervezésében is számítunk a helyiekre — keressük azokat a helyi „bajnokokat” is, akik saját közösségükben terjesztik a természetkímélő gyakorlatokat.
Jelentkezés és ötletek: [email protected]