A turizmus fejlesztését a természeti környezet védelmével és a helyiek igényeivel együtt kell megtervezni. A nagymarosi stratégiához olyan módosításokat javasoltunk, amelyek a bevételek egy részét a táj helyreállítására fordítanák, és bevonnák a természetvédelmi szereplőket a döntésekbe.
Aktuális állásfoglalásunk Nagymaros turisztikai stratégiájáról
A „Nagymaros Város Turisztikai Stratégiája (2026–2030)” tervezetét a Dunamente Tourist Nonprofit Kft. készítette. A dokumentumot alapos, adatokra támaszkodó munkának tartjuk, amelyben a fenntarthatóság is megjelenik. Ehhez küldtünk részletes, fejezetenkénti módosítási javaslatokat.
Azt szeretnénk, hogy a fejlesztések a látogatók kiszolgálása mellett javítsák a helyiek életminőségét, erősítsék a helyi gazdaságot, és segítsék a természeti környezet helyreállítását. Ezt az álláspontot képviseljük a stratégiával kapcsolatos további egyeztetéseken is.
Az alábbiak az egyesület javaslatai; nem elfogadott önkormányzati intézkedések.
Mit jelent a regeneratív?
A fenntartható turizmus célja, hogy a látogatók fogadása ne terhelje túl a természetet és a helyi közösséget. A regeneratív megközelítés ezen túl az élőhelyek helyreállítását és a közösség megerősítését is feladatának tekinti.
Ez a gyakorlatban lehet a turisztikai bevételekből finanszírozott vízmegtartás vagy őshonos faültetés. A látogatók helyi termékek vásárlásával, szemétszedéssel, illetve szervezett élőhely-helyreállítási programokban való részvétellel járulhatnak hozzá.
Alapelveink
- Helyi termelőtől vásárolunk, helyi szállást és szolgáltatót választunk.
- Kijelölt útvonalakon járunk, és kerüljük az élővilág zavarását, különösen költési és szaporodási időszakban.
- Összegyűjtjük a hulladékot, a tapasztalatokat pedig felhasználjuk a környezettisztítási program tervezésében.
- A látogatókat a terület terhelhetőségéhez igazodva irányítjuk, hogy ne néhány népszerű helyszínen összpontosuljon a forgalom.
Javaslataink dióhéjban
Hét területre összpontosítunk: a szolgáltatók környezeti minősítésére, a természet helyreállításának finanszírozására, az érzékeny élőhelyek védelmére, a látogatók tájékoztatására, a helyi termelés támogatására, a természetvédelmi szereplők bevonására és a környezeti hatások mérésére.
Ezeket az alábbiakban a stratégia szerkezetét követve mutatjuk be. A „Zöld Nagymaros” minősítés és a Helyi Megújulási Alap tervezett működését külön szakasz részletezi.
Részletes javaslataink a stratégiához
A stratégia 15 egységéhez készítettünk módosításokat. A fejezetszámok az eredeti dokumentum szerkezetét követik.
1. Bevezetés: a turizmus mint stratégiai irány
A turisztikai bevételek egy része a marketing mellett a természeti környezet helyreállítását is finanszírozza. A gazdasági eredményekhez így közvetlen környezeti haszon társulhatna.
2. Települési és térségi helyzetelemzés
A helyi lakosok és vállalkozások a táj és a kulturális örökség gondozói is. A stratégia ezért a vendégfogadási kapacitás növelése mellett vegye figyelembe a lakók életminőségét és a közösségi kapcsolatok erősítését.
3. Kínálatelemzés: vízi, gyalogos, kerékpáros, gasztronómia
A túraútvonalak és vízi megállóhelyek fejlesztését kapcsoljuk össze az érintett ártéri és erdei élőhelyek helyreállításával. A Nagymarosi Termelői Piac minősítési rendszere részesítse előnyben a helyi, kisléptékű, talajmegújító gazdálkodást, a permakultúrás, kímélő, vegyszermentes és biotermelést.
4. Keresletelemzés: felelős látogatók
A hosszabb tartózkodás ösztönzése mellett azt is segítsük, hogy a vendégek megismerjék a helyi természeti értékeket, kíméljék az élőhelyeket, és helyi termékeket, szolgáltatásokat válasszanak.
5. SWOT: környezeti adottságok és kockázatok
A helyzetelemzés az erdők és vizes élőhelyek vízmegtartó, hűtő és egyéb környezeti szerepét is értékelje. Kockázatként jelenjen meg az aszály, az erdőtűz és a villámárvíz. A felkészülést természetes árnyékolással, zöldfelületekkel és az érzékeny élőhelyeket védő zónákkal támogassuk.
6. Stratégiai irány: regeneratív jövőkép
A 6.5. fejezetben a természeti állapot megőrzése mellett annak javítása is legyen kifejezett cél. A turizmus járuljon hozzá az élőhelyek helyreállításához, új élőhelyek kialakításához és a fajgazdagság növeléséhez. Az eredményeket mérhető környezeti mutatókkal kövessük.
7. Látogatómenedzsment és infrastruktúra
A pihenésre kijelölt csendes zónák mellett az élővilág számára is alakítsunk ki védelmi zónákat a Duna-parti ártéren és a börzsönyi erdőszegélyen. Költési és szaporodási időszakban, valamint áradás vagy aszály idején szükség lehet terelésre és időszakos korlátozásokra. A Natura 2000 területeket jelöljük táblákkal, és védjük az autós behajtástól.
A parkolást és az átmenő forgalmat a leginkább terhelt településrészeken kívülre irányítsuk. A látogatóközpontban, a helyszíni tájékoztatókon és a digitális felületeken mutassuk be a vízmegtartási és élőhely-helyreállítási programokat, valamint a részvétel lehetőségeit.
8. Együttműködési és működési modell
A Termékklub és a stratégiai partneri kör munkájába vonjuk be a helyi és térségi természetvédelmi civil szervezeteket, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot. A környezetet érintő infrastrukturális döntésekben állandó részvételt, konzultációs és szavazati jogot javaslunk számukra; javaslatcsomagunk vétójog kialakítását is szorgalmazza.
9. Márka, kommunikáció, digitális keret
Készüljön „Nagymarosi Látogatói Kódex és Fogadalom” a csendes, hulladékmentes, természeti értékeket tiszteletben tartó látogatásról. A szállásfoglaláskor és a digitális térképen is legyen elérhető. Tematikus séta- és túraösvények mutassák be a helyreállítási programokat, a résztvevők együttműködését pedig közös alkalmazás segítse.
10. Gazdasági, működési és szabályozási keretek
Az idegenforgalmi adó (IFA) bevételeinek legalább 15%-át és a helyi iparűzési adó (IPA) bevételeinek 1%-át javasoljuk elkülöníteni a Helyi Megújulási Alapban. Ebből zöldítést, őshonos faültetést, patakmeder-helyreállítást, vízmegtartást, komposztálást, köztisztasági és erdei hulladékkezelési megoldásokat, valamint aszály idején vaditatást lehetne finanszírozni.
11. Kockázatelemzés: felkészülés a szélsőséges időjárásra
A szálláshelyek felkészítésében kapjon szerepet az esővíz gyűjtése és megtartása, a szürkevíz hasznosítása, valamint az épületek természetes anyagokkal és növényzettel történő árnyékolása. A tervezés számoljon a villámárvizekkel, a Duna alacsony vízállásával és az erdőszegélyek kiszáradásával.
12. Mérés és monitoring: öt regeneratív indikátor
A meglévő 13+1 gazdasági és vendégforgalmi mutató mellett a kétévenkénti felülvizsgálat az alábbiakat is értékelje:
- az egy főre jutó hulladékmennyiség változását a főszezonban;
- a „Zöld Nagymaros” minősítést megszerző vállalkozások számát;
- a turisztikai alapból létrehozott vagy helyreállított, biológiailag aktív zöldfelület nagyságát (m²);
- a Helyi Megújulási Alap célokra elkülönített összegeit;
- a programok révén elért légszennyezés- és szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést.
13. Az önkormányzat szerepe
Az önkormányzat biztosítsa, hogy a fejlesztések ne csökkentsék a táj vízmegtartó képességét, természetes árvízvédelmét, az ivóvízbázis védettségét, valamint a zöldfelületek méretét és hűtőhatását.
14. Összegzés: a siker mércéje
A vendégéjszakák száma mellett a helyiek életminősége, a természeti környezet állapota és a helyi vállalkozások stabilitása is mutassa, mennyire eredményes a stratégia.
15. Cselekvési terv
- Rövid táv (0–8 hónap): a Helyi Megújulási Alap jogi és pénzügyi kereteinek kidolgozása; a természetvédelmi civilek és a nemzetipark-igazgatóság szavazati jogú részvételének előkészítése a stratégiai partneri körben.
- Középtáv (6–18 hónap): a „Zöld Nagymaros” minősítés kidolgozása és tesztelése a Termékklubbal; a parkolás és a forgalomcsillapítás megtervezése; közös alkalmazás és tájékoztató anyagok készítése; a termelői piac minősítési rendszerének, az ökológiai védelmi zónáknak és az időszakos látogatási korlátozások elveinek kidolgozása.
Zöld Nagymaros és Helyi Megújulási Alap
E két javaslathoz külön vitairatot is készítettünk a tervezett működésről.
„Zöld Nagymaros” védjegyrendszer. A szolgáltatók fokozatosan teljesíthetnék a környezeti feltételeket. Az alapkövetelmények — például a szelektív hulladékgyűjtés — után az Ezüst fokozat feltétele lenne a helyi termelőkkel való együttműködés. Az Arany fokozathoz a biológiailag aktív zöldfelületek növelése, a műfű és a térkő kizárása, valamint a vendégeket bevonó helyreállítási programok is hozzátartoznának. A részvételt például építményadó-kedvezménnyel és önkormányzati népszerűsítéssel ösztönöznénk.
Helyi Megújulási Alap. Az adóbevételek elkülönítése mellett a vitairat felveti a nagyrendezvények jegybevételének 1%-os hozzájárulását, a zöld zónák parkolási díjainak részbeni felhasználását, valamint adományok, támogatások és pályázati források bevonását. A pénzt elkülönített számlán kezelnék, kizárólag a meghatározott környezeti és közösségi célokra.
Az elosztásról javaslatunk szerint Regeneratív Bizottság döntene, a nemzetipark-igazgatóság, a helyi természetvédelmi civilek és a minősített szolgáltatók szavazati jogú részvételével. A felhasználásról évente közérthető, ábrákkal kiegészített beszámoló készülne a lakosságnak.
Hogyan csatlakozhatsz?
Ha szállásadóként, vendéglátóként vagy termelőként részt vennél a kezdeményezésben, írj nekünk. Túrákkal és közös programokkal kapcsolatos ötleteket is várunk.
Ha egyetértesz a javaslatainkkal, oszd meg az állásfoglalást, és jelezd Nagymaros önkormányzatának, mely szempontokat tartod fontosnak.
Kapcsolat: [email protected]